A gömbcsapok, tolózárak, pillangószelepek, visszacsapó szelepek és gömbcsapok mind nélkülözhetetlen vezérlőelemek a mai csővezeték-rendszerekben. Minden szelep megjelenésében, szerkezetében és funkcionális felhasználásában is különbözik. A gömbcsap és a tolózár azonban megjelenésében is hasonló, ugyanakkor a csővezetékben csonkítási funkciót is betölt, így sok barát, aki nem sokat foglalkozik a szeleppel, összekeveri a kettőt. Valójában, ha közelebbről megnézzük, a gömbcsap és a tolózár közötti különbség még mindig elég nagy.
- Szerkezet
Korlátozott telepítési hely esetén a következők kiválasztására kell figyelni:
A tolózár a közegnyomás hatására szorosan lezárható a tömítőfelülettel, így szivárgásmentes hatás érhető el. Nyitáskor és záráskor a szeleporsó és a szelepülés tömítőfelülete mindig érintkezik egymással és dörzsölődik egymáshoz, így a tömítőfelület könnyen kopik. Amikor a tolózár közel van a záráshoz, a csővezeték elülső és hátsó része közötti nyomáskülönbség nagyon nagy, ami a tömítőfelület kopását súlyosbítja.
A tolózár szerkezete bonyolultabb lesz, mint a gömbcsapé. Ugyanazon méret esetén a tolózár magasabb, mint a gömbcsap, és a gömbcsap hosszabb, mint a gömbcsap. Ezenkívül a tolózár világos és sötét rudakra oszlik. A gömbcsap nem az.
- Munka
Amikor a gömbcsapot nyitják és zárják, emelkedő szárú szelepről van szó, azaz a kézikerék forog, és a kézikerék a szelepszárral együtt forgó és emelő mozgásokat végez. A tolózárnak a kézikereket kell forgatnia, így a szár emelő mozgást végez, miközben maga a kézikerék helyzete változatlan marad.
Az áramlási sebesség változó, a tolózárak teljes vagy záró zárást igényelnek, míg a gömbcsapok nem. A gömbcsapnak meghatározott bemeneti és kimeneti iránya van, a tolózárnak pedig nincsenek import és export irányra vonatkozó követelményei.
Ezenkívül a tolózár csak két állapotban van teljesen nyitott vagy teljesen zárt, a tolózár nyitási és zárási lökete nagyon nagy, a nyitási és zárási idő hosszú. A gömbcsap szeleptányérjának mozgási lökete sokkal kisebb, és a gömbcsap szeleptányérja mozgás közben egy bizonyos helyen megállhat az áramlás beállításához. A tolózár csak csonkolásra használható, nincs más funkciója.
- Teljesítmény
A gömbcsap csonkolásra és áramlásszabályozásra használható. A gömbcsap folyadékellenállása viszonylag nagy, és a nyitása és zárása munkaigényesebb, de mivel a szeleptányér rövid távolságra van a tömítőfelülettől, a nyitási és zárási löket rövid.
Mivel a tolózár csak teljesen nyitható és zárható, teljesen nyitott állapotban a szelepház csatornájában a közegáramlás ellenállása majdnem 0, így a tolózár nyitása és zárása nagyon munkatakarékos lesz, de a tolózár messze van a tömítőfelülettől, és a nyitási és zárási idő hosszú.
- Telepítés és áramlási irány
A tolózár mindkét irányban történő áramlásának hatása azonos, nincs előírás a beépítés bemeneti és kimeneti irányára vonatkozóan, és a közeg mindkét irányban áramolhat. A gömbcsapot a szeleptest nyíl azonosító irányának szigorú betartásával kell beszerelni, és egyértelmű rendelkezés van a gömbcsap importjának és exportjának irányáról, a gömbcsap áramlási iránya Kínában felülről lefelé van, „háromtól”.
A gömbcsap befelé és kifelé néz, kívülről jól láthatóak a nem fázisegyenletben lévő csövek. A tolózár futója vízszintes vonalban helyezkedik el. A tolózár lökete nagyobb, mint a gömbcsap lökete.
Az áramlási ellenállás szempontjából a tolózár áramlási ellenállása kicsi, amikor teljesen nyitott, és a terhelészáró szelep áramlási ellenállása nagy. A hagyományos tolózár áramlási ellenállási együtthatója körülbelül 0,08-0,12, a nyitó-záró erő kicsi, és a közeg két irányban áramolhat. A hagyományos elzárószelepek áramlási ellenállása 3-5-szöröse a tolózárakénak. Nyitáskor és záráskor a tömítés eléréséhez erőt kell kifejteni a záráshoz. A gömbcsap szeleptekercse csak teljesen zárt állapotban érintkezik a tömítőfelülettel, így a tömítőfelület kopása nagyon kicsi, mivel a fő erő áramlását a működtetőnek kell hozzáadnia. A gömbcsapnak figyelmet kell fordítania a nyomatékszabályozó mechanizmus beállítására.
A gömbcsapnak kétféleképpen lehet beszerelni: az egyik az, hogy a közeg a szeleporsó alól juthat be, az az előnye, hogy zárt szelep esetén a tömítés nincs nyomás alatt, a tömítés élettartama meghosszabbítható, és a tömítés cseréje nyomás alatt végezhető el a szelep előtti csővezetékben; a hátránya, hogy a szelep hajtónyomatéka nagy, körülbelül 1-szerese a felső áramlásnak, a szelepszár axiális ereje nagy, és a szelepszár könnyen hajlítható.
Ezért ez a módszer általában csak kis átmérőjű (DN50 vagy kisebb) szelepekhez alkalmas, és a DN200 feletti szelepeket a felülről beáramló közeg alapján választják ki. (Az elektromos elzárószelepek általában a felülről történő közegbeáramlást használják.) A felülről történő közegbeáramlás hátránya pontosan az ellenkezője, mint az alulról történő beáramlásé.
- Tömítés
A gömbszelep tömítőfelülete a szelepmag egy kis trapéz alakú oldala (különösen a szelepmag alakját kell figyelembe venni). A szelepmag leesése után a szelep záródik (ha a nyomáskülönbség nagy, természetesen a leállás nem szigorú, de a fordított hatás nem rossz). A tolózárat a szelepmag tolólapjának oldala tömíti, a tömítőhatás nem olyan jó, mint a gömbszelepnél, és a szelepmag nem esik le, mint a gömbszelepnél.
Közzététel ideje: 2022. április 1.
