A gömbszelepek, a tolózárak, a pillangószelepek, a visszacsapó szelepek és a golyóscsapok napjainkban mind nélkülözhetetlen vezérlőelemek a különféle csőrendszerekben. Minden szelep más megjelenésben, szerkezetben és még funkcionális felhasználásban is. Azonban a gömbszelep és a tolózár megjelenésében van némi hasonlóság, ugyanakkor a csővezeték csonkítási funkciója is van, így sok olyan barát lesz, aki nem nagyon érintkezik a szeleppel, hogy összekeverje a kettőt. Valójában, ha alaposan megnézzük, a gömbszelep és a tolózár közötti különbség még mindig elég nagy.
- Szerkezet
Korlátozott beépítési hely esetén ügyelni kell a következők kiválasztására:
A tolózár a tömítőfelülettel a közepes nyomásra támaszkodva szorosan lezárható, így a szivárgásmentesség érhető el. Nyitáskor és záráskor a szeleporsó és a szelepülék tömítőfelülete mindig érintkezik egymással és egymáshoz dörzsölődik, így a tömítőfelület könnyen kopható, a tolózár zárás közeli állapotában pedig a nyomáskülönbség a csővezeték eleje és hátulja nagyon nagy, ami komolyabbá teszi a tömítőfelület kopását.
A tolózár szerkezete bonyolultabb lesz, mint a gömbszelep, megjelenési szempontból azonos kaliber esetén a tolózár magasabb, mint a gömbszelep, és a gömbszelep hosszabb, mint a tolózár . Ezenkívül a tolózár világos rúdra és sötét rúdra van osztva. A gömbszelep nem.
- Munka
A gömbszelep nyitásakor és zárásakor felfutó szárú, azaz a kézikerék forgatható, és a kézikerék a szelepszárral együtt forgó és emelő mozdulatokat végez. A tolózár a kézikereket forgatja, így a szár emelő mozgást végez, és magának a kézikeréknek a helyzete változatlan marad.
Az áramlási sebességek változóak, a tolózárak teljes vagy teljes zárást igényelnek, míg a gömbszelepek nem. A gömbszelepnek meghatározott bemeneti és kimeneti iránya van, és a tolózárnak nincs import- és exportirányra vonatkozó követelménye.
Ezenkívül a tolózár csak két állapotban van teljesen nyitott vagy teljesen zárt, a löket kapunyitása és zárása nagyon nagy, a nyitási és zárási idő hosszú. A gömbszelep szeleplemezének mozgási lökete sokkal kisebb, és a gömbszelep szeleplemeze egy bizonyos mozgási helyen megállhat az áramlás beállításához. A tolózár csak csonkolásra használható, más funkciója nincs.
- Teljesítmény
A gömbszelep csonkolásra és áramlásszabályozásra használható. A gömbszelep folyadékellenállása viszonylag nagy, nyitása és zárása munkaigényesebb, de mivel a szeleplemez rövid a tömítőfelülethez képest, a nyitási és zárólöket rövid.
Mivel a tolózár csak teljesen nyitott és teljesen zárható, teljesen kinyitva a közegáram ellenállása a szeleptest csatornájában közel 0, így a tolózár nyitása és zárása nagyon munkatakarékos lesz, de a kapulemez messze van a tömítőfelülettől, és hosszú a nyitási és zárási idő.
- Beépítés és áramlási irány
A tolózár mindkét irányban áramló hatása azonos, és a beépítés be- és kimeneti irányára nincs előírás, a közeg mindkét irányba áramolhat. A gömbszelepet szigorúan a szeleptest nyíl irányának megfelelően kell felszerelni, és egyértelmű rendelkezés van a gömbszelep behozatalának és exportjának irányára, valamint a gömbszelep áramlási irányára „három-három ” Kínában tetőtől talpig.
A gömbszelep alacsonyan és magasan van, kívülről pedig nyilvánvaló csövek vannak, amelyek nem fázisszinten vannak. A tolózár futója vízszintes vonalon van. A tolózár lökete nagyobb, mint a gömbszelepé.
Az áramlási ellenállás szempontjából a tolózár áramlási ellenállása kicsi, ha teljesen nyitva van, és a terheléselzáró szelep áramlási ellenállása nagy. A közönséges tolózár áramlási ellenállási együtthatója körülbelül 0,08–0,12, a nyitó és záró erő kicsi, és a közeg két irányban áramolhat. A közönséges elzárószelepek áramlási ellenállása 3-5-szöröse a tolózárokénak. Nyitáskor és záráskor a tömítés eléréséhez erőltetni kell a zárást, a gömbszelep szeleporsója csak teljesen zárt állapotban érintkezik a tömítőfelülettel, így a tömítőfelület kopása nagyon kicsi, mert a fő erő áramlásához hozzá kell adni a működtető szerkezetet. A gömbszelepnek figyelnie kell a nyomatékszabályozó mechanizmus beállítására.
A gömbszelepnek kétféle beépítési módja van, az egyik az, hogy a közeg a szeleporsó alól tud belépni, előnye, hogy a szelep zárásakor a tömítés nincs nyomás alatt, a tömítés élettartama meghosszabbítható, ill. a tömítés cseréje nyomás alatt végezhető a szelep előtti csővezetékben; hátránya, hogy a szelep hajtónyomatéka nagy, ami körülbelül 1-szerese a felső áramlásénak, és a szelepszár axiális ereje nagy, és a szelepszár könnyen hajlítható.
Ezért ez a módszer általában csak kis átmérőjű gömbszelepekhez (DN50 vagy annál kisebb) alkalmas, és a DN200 feletti gömbszelepeket a felülről beáramló közeg módjára választják. (Az elektromos elzárószelepek általában a közeget felülről történő bejutáshoz használják.) A felülről bejutó közeg hátránya pont az ellenkezője annak, ahogyan alulról bejut.
- Tömítés
A gömbszelep tömítőfelülete a szelepmag kis trapéz alakú oldala (konkrétan nézze meg a szelepmag alakját), amint a szelepmag leesik, egyenértékű a szelep zárásával (ha nagy a nyomáskülönbség, természetesen a leállítás nem szigorú, de a fordított hatás nem rossz), a tolózár a szelepmag tolólemez oldalán van tömítve, a tömítőhatás nem olyan jó, mint a gömbszelepé, és a szelepmag nem esik le, mint a gömbszelep.
Feladás időpontja: 2022-01-01
