A korrózió az egyik legfontosabb okozó tényezőszelepkár. Ezért beszelepvédelem, a szelepek korrózióvédelme fontos szempont.
Szelepkorróziós forma
A fémek korrózióját elsősorban kémiai és elektrokémiai korrózió okozza, a nem fémes anyagok korrózióját pedig általában közvetlen kémiai és fizikai hatások okozzák.
1. Kémiai korrózió
Abban az esetben, ha nem keletkezik áram, a környező közeg közvetlenül reagál a fémmel és tönkreteszi azt, például a fém korróziója magas hőmérsékletű száraz gáz és nem elektrolitikus oldat hatására.
2. Galvanikus korrózió
A fém érintkezik az elektrolittal, ami elektronáramlást eredményez, ami az elektrokémiai hatás következtében önmagában is károsodik, ami a korrózió fő formája.
A közönséges sav-bázis só oldatos korrózió, a légköri korrózió, a talajkorrózió, a tengervíz korróziója, a mikrobiális korrózió, a rozsdamentes acél lyukkorróziója és réskorróziója stb., mind elektrokémiai korrózió. Az elektrokémiai korrózió nemcsak két kémiai szerepet játszó anyag között lép fel, hanem potenciálkülönbségeket is produkál az oldat koncentráció-különbsége, a környező oxigén koncentráció-különbsége, az anyag szerkezetének kismértékű eltérése stb. megszerzi a korrózió erejét, így az alacsony potenciálú fém és a száraz naplemez helyzete elveszik.
Szelep korróziós sebessége
A korrózió mértéke hat fokozatra osztható:
(1) Teljesen korrózióálló: a korróziós sebesség kevesebb, mint 0,001 mm/év
(2) Rendkívül korrózióálló: korróziós sebesség 0,001-0,01 mm/év
(3) Korrózióállóság: korróziós sebesség 0,01-0,1 mm/év
(4) Továbbra is korrózióálló: korróziós sebesség 0,1-1,0 mm/év
(5) Rossz korrózióállóság: korróziós sebesség 1,0-10 mm/év
(6) Nem korrózióálló: a korróziós sebesség nagyobb, mint 10 mm/év
Kilenc korróziógátló intézkedés
1. Válasszon korrózióálló anyagokat a korrozív közegnek megfelelően
A tényleges gyártás során a közeg korróziója nagyon bonyolult, még akkor is, ha az ugyanabban a közegben használt szelepanyag azonos, a közeg koncentrációja, hőmérséklete és nyomása eltérő, és a közeg korróziója az anyagra. nem ugyanaz. A közeghőmérséklet minden 10°C-os emelésekor a korrózió sebessége körülbelül 1-3-szorosára nő.
A közepes koncentráció nagy hatással van a szelep anyagának korróziójára, például az ólom kis koncentrációban van a kénsavban, a korrózió nagyon kicsi, és ha a koncentráció meghaladja a 96%-ot, a korrózió erősen megemelkedik. Ezzel szemben a szénacél korróziója a legsúlyosabb, ha a kénsav koncentrációja körülbelül 50%, és ha a koncentráció 60% fölé emelkedik, a korrózió meredeken csökken. Például az alumínium nagyon korrozív tömény salétromsavban, amelynek koncentrációja meghaladja a 80%-ot, de közepes és alacsony koncentrációjú salétromsavban súlyosan korrozív, a rozsdamentes acél pedig nagyon ellenáll a híg salétromsavnak, de súlyosbodik több mint 95%-os tömény salétromsav.
A fenti példákból kitűnik, hogy a szelepanyagok helyes megválasztását az adott helyzetre kell alapozni, elemezni kell a korróziót befolyásoló különböző tényezőket, és az anyagokat a vonatkozó korrózióvédelmi kézikönyvek szerint kell kiválasztani.
2. Használjon nem fémes anyagokat
A nem fémes korrózióállóság kiváló, mindaddig, amíg a szelep hőmérséklete és nyomása megfelel a nem fémes anyagok követelményeinek, nem csak a korróziós problémát oldja meg, hanem nemesfémeket is megtakarít. A szeleptestet, a motorháztetőt, a bélést, a tömítőfelületet és más általánosan használt nemfémes anyagokat készítik.
A szelepbéléshez műanyagokat, például PTFE-t és klórozott poliétert, valamint természetes gumit, neoprént, nitrilkaucsukot és más gumikat használnak, a szelepház fedelének fő teste pedig öntöttvasból és szénacélból készül. Ez nem csak a szelep szilárdságát biztosítja, hanem azt is, hogy a szelep ne korrodálódjon.
Napjainkban egyre több műanyagot használnak fel, például nejlont és PTFE-t, természetes gumiból és szintetikus gumiból pedig különféle tömítőfelületeket, tömítőgyűrűket készítenek, melyeket különféle szelepeken használnak. Ezek a tömítőfelületként használt nemfémes anyagok nemcsak jó korrózióállósággal rendelkeznek, hanem jó tömítőképességgel is rendelkeznek, ami különösen alkalmas részecskéket tartalmazó közegekben való használatra. Természetesen kevésbé erősek és hőállóak, és az alkalmazási körük is korlátozott.
3. Fém felületkezelés
(1) Szelepcsatlakozás: A szelepcsatlakozó csigát általában galvanizálással, krómozással és oxidációval (kék) kezelik, hogy javítsák a légköri és közepes korrózióval szembeni ellenállást. A fent említett eljárásokon kívül más rögzítőelemeket is felületkezeléssel, például foszfátozással kezelnek a helyzetnek megfelelően.
(2) Tömítőfelület és kis átmérőjű zárt részek: felületi eljárásokat, például nitridálást és bórozást alkalmaznak a korrózióállóság és a kopásállóság javítására.
(3) A szár korrózióvédelme: nitridálást, bórozást, krómozást, nikkelezést és egyéb felületkezelési eljárásokat széles körben alkalmaznak a korrózióállóság, a korrózióállóság és a kopásállóság javítására.
Különböző felületkezeléseknek kell megfelelniük a különböző száranyagokhoz és munkakörnyezetekhez, légkörben, vízgőz közegben és azbeszttel tömítő érintkezőszárral, kemény krómozással, gáznitridálási eljárással (a rozsdamentes acélnál nem szabad ionnitridálási eljárást alkalmazni): hidrogénben szulfidos atmoszférikus környezet galvanizálással, magas foszfortartalmú nikkel bevonattal jobb védelmi teljesítményt nyújt; A 38CrMOAIA ion- és gáznitridálással is korrózióálló lehet, de a keménykróm bevonat nem alkalmas a használatra; A 2Cr13 ellenáll az ammónia korróziónak az oltás és temperálás után, a gáznitridálást használó szénacél pedig az ammónia korróziónak is ellenáll, míg az összes foszfor-nikkel bevonatréteg nem ellenáll az ammónia korróziónak, és a gáznitridáló 38CrMOAIA anyag kiváló korrózióállósággal és átfogó teljesítménnyel rendelkezik. , és leginkább szelepszárak készítésére használják.
(4) Kis kaliberű szeleptest és kézikerék: Gyakran krómozott is, hogy javítsa a korrózióállóságát és díszítse a szelepet.
4. Termikus permetezés
A hőszórás a bevonatok elkészítésének egyfajta eljárási módja, és az anyagfelületek védelmének egyik új technológiája lett. Ez egy olyan felületerősítő eljárás, amely nagy energiasűrűségű hőforrásokat (gáz égési lángot, elektromos ívet, plazmaívet, elektromos fűtést, gázrobbanást stb.) alkalmaz fém vagy nem fémes anyagok felmelegítésére, olvasztására, majd ezekre permetezésére. porlasztás formájában előkezelt alapfelület permetbevonat kialakítására, vagy az alapfelületet egyidejűleg felmelegítjük úgy, hogy a bevonat ismét ráolvadjon az alapfelületre, és így felületerősítő permetezési folyamat jön létre hegesztőréteg.
A legtöbb fém és ötvözeteik, fém-oxid kerámiák, cermet kompozitok és keményfém-vegyületek egy vagy több termikus permetezési módszerrel bevonhatók fém vagy nem fém alapfelületekre, amelyek javíthatják a felületi korrózióállóságot, kopásállóságot, magas hőmérséklet-állóságot stb. tulajdonságait, és meghosszabbítja az élettartamot. Hőpermetezés speciális funkcionális bevonattal, hőszigeteléssel, szigeteléssel (vagy abnormális elektromossággal), csiszolható tömítéssel, önkenéssel, hősugárzással, elektromágneses árnyékolással és egyéb speciális tulajdonságokkal, a termikus permetezéssel az alkatrészek javíthatók.
5. Permetező festék
A bevonat széles körben használt korróziógátló eszköz, és nélkülözhetetlen korróziógátló anyag és azonosító jel a szeleptermékeken. A bevonat szintén nem fémes anyag, amely általában műgyantából, gumizagyból, növényi olajból, oldószerből stb. készül, lefedi a fémfelületet, elszigeteli a közeget és a légkört, és eléri a korrózióvédelem célját.
A bevonatokat főleg vízben, sós vízben, tengervízben, légkörben és más, nem túl korrozív környezetekben használják. A szelep belső üregét gyakran korróziógátló festékkel festik, hogy megakadályozzák a víz, a levegő és más közegek korrodálódását a szelepben
6. Adjon hozzá korróziógátlókat
A korróziógátlók korróziógátló mechanizmusa az, hogy elősegíti az akkumulátor polarizációját. A korróziógátló anyagokat elsősorban közegekben és töltőanyagokban használják. A korróziógátló anyagok közeghez való hozzáadása lelassíthatja a berendezések és szelepek korrózióját, például króm-nikkel rozsdamentes acél oxigénmentes kénsavban, nagy oldhatósági tartomány hamvasztásos állapotba, a korrózió súlyosabb, de kis adag hozzáadása a réz-szulfát vagy a salétromsav és más oxidálószerek mennyisége a rozsdamentes acélt tompa állapotba hozhatja, védőfólia felülete az erózió megelőzésére A közegből sósavban kis mennyiségű oxidálószer hozzáadásával csökkenthető a titán korróziója.
A szelepnyomás-tesztet gyakran használják nyomáspróbák közegeként, ami könnyen korróziót okozhat aszelep, és kis mennyiségű nátrium-nitritet adva a vízhez megakadályozhatja a szelep víz általi korrózióját. Az azbeszt csomagolás kloridot tartalmaz, amely nagymértékben korrodálja a szelepszárat, és a kloridtartalom csökkenthető, ha a gőzölős vizes mosási módszert alkalmazzák, de ezt a módszert nagyon nehéz megvalósítani, és nem népszerűsíthető általánosan, és csak speciális célokra alkalmas. igények.
A szelepszár védelme és az azbeszttömítés korróziójának megelőzése érdekében az azbeszttömítésben a szelepszáron a korróziógátlót és a védőfémet vonják be, a korróziógátló nátrium-nitritből és nátrium-kromátból áll, ami passzivációs film a szelepszár felületén, és javítja a szelepszár korrózióállóságát, és az oldószer lassúvá teheti a korróziógátlót oldják és kenő szerepet játszanak; Valójában a cink egyben korróziógátló is, amely először az azbesztben lévő kloriddal egyesülhet, így a klorid és a fémszár érintkezési lehetősége nagymértékben csökken a korrózióvédelem céljának elérése érdekében.
7. Elektrokémiai védelem
Kétféle elektrokémiai védelem létezik: anódos védelem és katódos védelem. Ha cinket használnak a vas védelmére, akkor a cink korrodálódik, a cinket áldozati fémnek nevezik, a gyártási gyakorlatban az anódvédelmet kevesebb, a katódos védelmet többet használják. Ezt a katódos védelmi módszert nagy szelepeknél és fontos szelepeknél alkalmazzák, ami gazdaságos, egyszerű és hatékony módszer, és cinket adnak az azbeszttömítéshez a szelepszár védelmére.
8. Irányítsa a korrozív környezetet
Az úgynevezett környezetnek kétféle tág és szűk értelme van, a tág környezeti értelmezés a szelep beépítési helye körüli környezetre és annak belső keringető közegére vonatkozik, a szűk környezet a szelep beépítési helye körüli körülményekre vonatkozik. .
A legtöbb környezet ellenőrizhetetlen, és a termelési folyamatokat nem lehet önkényesen megváltoztatni. Csak abban az esetben, ha a termékben és a folyamatban nem történik károsodás, akkor alkalmazható a környezet szabályozásának módszere, mint például a kazánvíz oxigénmentesítése, lúg hozzáadása az olajfinomítási folyamatban a PH érték beállításához stb. A fent említett korróziógátlók és elektrokémiai védelem hozzáadása szintén a korrozív környezet szabályozásának egyik módja.
Az atmoszféra tele van porral, vízgőzzel és füsttel, különösen a gyártási környezetben, például füstsóoldattal, mérgező gázokkal és a berendezések által kibocsátott finom porral, amelyek különböző mértékű korróziót okoznak a szelepen. A kezelőnek rendszeresen meg kell tisztítania és öblítenie kell a szelepet, és rendszeresen tankolnia kell az üzemeltetési eljárások előírásainak megfelelően, ami hatékony intézkedés a környezeti korrózió elleni küzdelemben. Védőburkolat felszerelése a szelepszárra, földelő kút elhelyezése a földelő szelepen, és festék permetezése a szelep felületére mind annak megakadályozására, hogy a korrozív anyagok erodálják a szelepet.szelep.
A környezeti hőmérséklet emelkedése és a légszennyezettség, különösen a zárt környezetben lévő berendezések és szelepek esetében, felgyorsítja azok korrózióját, ezért a környezeti korrózió lassítása érdekében lehetőség szerint nyílt műhelyeket vagy szellőztetési és hűtési intézkedéseket kell alkalmazni.
9. A feldolgozási technológia és a szelepszerkezet javítása
A korrózióvédelem aszelepA tervezés kezdetétől fogva mérlegelt probléma, és egy ésszerű szerkezeti felépítésű és helyes eljárásmóddal rendelkező szeleptermék kétségtelenül jó hatással lesz a szelep korróziójának lassítására. Ezért a tervezési és gyártási osztálynak fejlesztenie kell azokat az alkatrészeket, amelyek szerkezeti tervezésben nem ésszerűek, nem megfelelőek a folyamatmódszerek és könnyen korróziót okoznak, hogy a különféle munkakörülmények követelményeihez igazodjanak.
Feladás időpontja: 2025. január 22
