Tolózár éspillangószelep Mindkettő szerepet játszik a csővezeték áramlásának kapcsolásában és szabályozásában. Természetesen a pillangószelep és a tolózár kiválasztási folyamatában is van módszer. A vízellátó hálózatban a csővezeték talajtakarásának mélységének csökkentése érdekében általában nagyobb átmérőjű csöveket szerelnek fel pillangószelepekkel, amelyeknek kevés hatása van a talajtakarás mélységére, és törekszenek a tolózárak kiválasztására.
Mi a különbség a pillangószelep és a tolószelep között?
A tolózár és a pillangószelep funkciója és felhasználása szerint a tolózár kis áramlási ellenállással és jó tömítőteljesítménnyel rendelkezik. Mivel a tolózárlap és a közeg áramlási iránya függőleges szögben van, ha a tolózár nincs a helyén a szeleplapon, a közeg súrlódása a szeleplapon rezgésbe hozza a szeleplapot. A tolózár tömítése könnyen megsérülhet. A pillangószelep, más néven visszacsapó szelep, egy egyszerű szerkezetű szabályozószelep. A pillangószelep alacsony nyomású csővezetéki közeg nyitás-zárására használható, ami azt jelenti, hogy a záróelem (tárcsa vagy pillangótányér) egy tárcsa, amely a szeleptengely körül forog a nyitás és zárás érdekében. Ez a szelep különféle folyadékok, például levegő, víz, gőz, különféle korrozív közegek, sár, olaj, folyékony fém és radioaktív közeg áramlásának szabályozására használható. Főként a csővezeték vágása és fojtásaként működik. A pillangószelep nyitó és záró része egy tárcsa alakú pillangótányér, amely a szelepházban a saját tengelye körül forog a nyitás és zárás, illetve beállítás céljából. A pillangótányért a szelepszár hajtja. Ha az 90 fokkal elfordul,°, egy nyitást és zárást tud végrehajtani. A tárcsa eltérítési szögének változtatásával a közeg áramlása szabályozható.
Munkakörülmények és közeg: A pillangószelep alkalmas különféle korrozív és nem korrozív folyadékok szállítására mérnöki rendszerekben, például termelő-, széngáz-, földgáz-, cseppfolyósított kőolajgáz-, városi gáz-, meleg és hideg levegő-, vegyipari kohászati és energiatermelő környezetvédelmi rendszerekben, épületvízellátásban és -elvezetésben stb. A közeg csővezetékén a közeg áramlásának beállítására és leállítására szolgál.
A tolózárnak van egy nyitó és záró eleme, a tolózár mozgásiránya merőleges a folyadék irányára, és a tolózár csak teljesen nyitható és zárható. A gyártásának javítása érdekébenor képességét és a tömítőfelület szögének eltérésének kompenzálását a feldolgozás során, ezt a kaput rugalmas kapunak nevezik.
Amikor a tolózár zárva van, a tömítőfelület csak a közegnyomásra támaszkodhat a tömítéshez, azaz csak a közegnyomásra támaszkodva nyomja a tolózár tömítőfelületét a másik oldalon lévő szelepüléshez, hogy biztosítsa a tömítőfelület tömítését, ami öntömítő. A legtöbb tolózár erővel van lezárva, azaz amikor a szelep zárva van, a tolózárat külső erővel kell a szelepüléshez nyomni, hogy biztosítsa a tömítőfelület tömítettségét.
Mozgásmód: A tolózár kapuja egyenes vonalban mozog a szelepszárral, amit más névenOS&Y tolózárÁltalában trapézmenet található az emelőrúdon. A szelep tetején lévő anyán és a szeleptest vezetőhornyán keresztül a forgómozgás lineáris mozgássá alakul, azaz a működési nyomaték működési tolóerővé alakul. Amikor a szelep nyitva van, amikor a tolózár emelési magassága egyenlő a szelep átmérőjének 1:1-szeresével, a folyadékcsatorna teljesen szabad, de ez a helyzet működés közben nem figyelhető meg. A tényleges használat során a szelepszár csúcsát használják jelzésként, azaz azt a helyzetet, ahol nem lehet kinyitni, teljesen nyitott helyzetként. A hőmérsékletváltozás okozta elzáródási jelenség figyelembevétele érdekében általában a felső helyzetbe nyitják, majd 1/2-1 fordulattal visszafordítják, mint a teljesen nyitott szelep helyzetét. Ezért a szelep teljesen nyitott helyzetét a tolózár helyzete (azaz a löket) határozza meg. Néhány tolózár-anyát a tolózárra szerelnek, és a kézikerék forgása forogásra készteti a szelepszárat, ami a tolózár felemelését okozza. Ezt a fajta szelepet forgószelepnek vagy tolózárnak nevezik.NRS tolózár.
Közzététel ideje: 2022. július 14.
